Működési mód (lásd a B ábrát)

Helyezze fel a mérőműszert az ellenőrizni kívánt felületre. A fénygyűrű (1) világít, amivel jelzi, hogy készen áll a mérésre.

Tartsa a mérőműszert egyenletesen a markolatnál (8). A fogásán ne változtasson a mérés során, és különösen az érzékelő területére (17) ne nyúljon be.

A mérőműszert mindig egyenes vonalban mozgassa a B irányba, kissé az aljzatra nyomva, anélkül, hogy felemelné vagy a rányomóerőn változtatna. A mérőműszer mozgatásának lényegében a keresett tárgyra merőlegesen kell történnie. Ha nem ismeri a falban lévő tárgy irányát, akkor végezzen keresztirányú keresést (lásd: C).

Megjegyzés a betonacél háló helyének meghatározásához: A mérőműszernek először fel kell ismernie, hogy betonacél hálóval ellátott aljzatról van szó. Ehhez a mérőműszert a tényleges mérés előtt mozgassa körbe (> 30 cm átmérő) az aljzat felett. Ezután ne emelje el a mérőműszert a felülettől, és végezze el a mérést a szokásos módon. Ideális esetben ekkor áthalad egy keresztezési ponton és egy betonacél hálószemen.

Helymeghatározás kijelzései:

• Ha nem talál tárgyat az érzékelő területén, akkor a fénygyűrű (1) zölden világít. A mérési eredmény kijelzése (b) üres marad, és nincs jelzőhang.
• Amikor a mérőműszer egy tárgyhoz közelít, akkor a fénygyűrű (1) pirosan világít. Ahogy egyre jobban közeledik, a mérési eredmény kijelzése (b) egyre jobban kitér, és a jelzőhang megszólalásának üteme egyre gyorsabb.
• A tárgy közepén a mérési eredmény kijelzése (b) a mérés során a legnagyobb mértékben tér ki, világítanak a tárgy közepének kijelzői (a), és folyamatos a hangjelzés. A fénygyűrű (1) továbbra is pirosan világít.
• Ha a mérőműszer eltávolodik a tárgytól, akkor a tárgy közepének kijelzői (a) kialszanak, a mérési eredmény kijelző (b) lefogy, és a jelzőhang üteme egyre lassabbá válik.

Amikor először halad át a mérőműszer a tárgy felett, akkor a tárgy közepét és határvonalait nagyjából jelzi ki.
Ezután a tárgy közepének helymeghatározásához elemelés nélkül mozgassa vissza a mérőműszert a tárgy irányába, míg a tárgy közepét ismét kijelzi (világítanak a tárgyközép kijelzői (a)).
A tárgy határvonalainak pontosabb meghatározásához mozgassa tovább a mérőműszert egyenes vonalban, míg a fénygyűrű (1) már nem világít pirosan.

A jelölőnyílás (2) a mérési középpont felett van. Itt megjelölheti igény esetén a tárgy közepét vagy határvonalait.

Megjegyzés: Ha megjelöli a tárgyat a jelölőnyíláson keresztül (2) (pl. ceruzával), akkor a mérést újra kell indítania, mert a mérést a ceruza befolyásolhatja.

A megtalált tárgy típusa megjelenik a kijelzőn:

• A vezetéknek feszültség alatt kell állnia. Ezért csatlakoztasson áramfogyasztókat (például lámpákat, készülékeket) a keresett áramvezetékhez. Kapcsolja be az áramfogyasztókat, hogy biztosítsa, hogy a vezeték feszültség alatt álljon.

• Az áramvezeték 50–60 Hz frekvenciájú jelének el kell érnie a mérőműszert. Ha a vezeték nedves falakban (pl. a levegő magas nedvességtartalma, > 50 % miatt) fémfóliák mögött (pl. hőszigetelő anyagok fémfóliái mögött) található vagy egy fémcsőben van lefektetve, a jel nem jut el a mérőműszerhez és a berendezés nem találja meg a vezetéket.

• A mérőműszernek jól le kell földelve lennie. Ehhez azt a (8) markolófelületnél fogva tartsa (kesztyű nélkül) szorosan fogva. Ügyeljen arra, hogy Ön saját maga jó érintkezésben legyen a földdel. Szigetelő lábbelik, létrák vagy állványok megakadályozhatják a jó érintkezést. A padlónak magának is jól le kell földelve lennie, mert a vezeték helyzetét másképpen nem lehet meghatározni.

• Az áramvezeték 50–60 Hz frekvenciájú jelének a vezeték felett erősebbnek kell lennie, mint a közvetlen környezetben. Ha a fal nagyon nedves vagy rosszul van leföldelve, akkor a jel az egész falon mindenhol egyformán erős. A mérőműszer ekkor egy nagy terület felett mindenhol azt jelzi, hogy talált jelet, de a vezeték elhelyezkedését nem tudja pontosan meghatározni.
  Ebben az esetben segítséget jelenthet, ha a mérőműszertől kb. 20−30 cm távolságra felteszi a szabad kezét a falra, hogy így levezesse a jelet a falról. A szabad kéz helyét azonban a mérési folyamat során ne változtassa meg.

• Többfázisú áramvezetékeket (háromfázisú, vagy erősáram) nem lehet meghatározni feszültség alatt álló vezetékként, mert a különböző fázisok jelei kölcsönösen kioltják egymást. A többfázisú vezetékeket azonban kis mélységben fémtárgyként meg lehet határozni.

• A vezetőképes falfelületek, pl. bizonyos csempék azt eredményezhetik, hogy az áramvezetékek nem kerülnek kijelzésre, illetve a fénygyűrű (1) nagy területen világít pirosan.

• A sekélyen fekvő áramvezetékek (legfeljebb 2−3 cm mélységig) fémtárgyként megjeleníthetők. Ez azonban a sodrott kábelekre nem érvényes.

• Ha be van kapcsolva a fa keresése, akkor bizonyos körülmények között más tárgyak, pl. vízzel töltött műanyag csövek, áramkábelek és gázvezetékek is megjelenhetnek nem fémes tárgyként. A fúrás, fűrészelés, marás előtt más információforrás alapján ellenőrizze, hogy valóban fagerendáról van-e szó, és nem más tárgyról (pl. vízzel töltött műanyag csőről, áramkábelről vagy gázvezetékről).

• Ha az alapban szögek és csavarok is találhatók, ez ahhoz vezethet, hogy a mérőműszer fagerenda észlelésekor fémes tárgy észlelését jelzi.

• A szélesebb tárgyak arról ismerhetők fel, hogy a fénygyűrű (1) széles területen világít pirosan. Bizonyos körülmények között előfordul, hogy a széles tárgyakat nem teljes kiterjedésükben jeleníti meg a műszer.